A modern társadalom egyik legfenyegetőbb problémája a kiégés, amely fizikai, mentális és érzelmi egészségünket is fenyegeti. Ahhoz, hogy egy szervezet sikeresen tudjon növekedni és vállalati szinten jó eredményeket érjen el, elengedhetetlen a munkavállalók jóllétének biztosítása és a kiégés megelőzése. Cikkünkben most körbejárjuk, hogy mi is vezet az ún. burnout szindrómához, milyen tünetei vannak, valamint hogy szervezeti szinten mire érdemes figyelni elkerülése érdekében.
Mi okozza a kiégést?
A kiégés – vagy burnout szindróma – leggyakoribb okai közé a nem megfelelő munkahelyi környezet, az elismerés hiánya, a rossz anyagi feltételek, a túlterheltség tartozik. Kialakulásában személyes tényezők is szerepet játszhatnak, így például a maximalizmus, a munka idealizálása és a mély személyes elköteleződés.Kiket fenyeget leginkább a burnout szindróma?
A kiégés bárkit érinthet, azonban különösen nagy a kockázata egyes szakmák és személyiségtípusok esetében.
- Segítő foglalkozásúak – Az orvosok, ápolók, szociális munkások, pedagógusok és pszichológusok munkájuk során nap mint nap mások problémáival, szenvedésével találkoznak, amely érzelmileg rendkívül megterhető.
- Vezető pozícióban dolgozók, vállalkozók – Folyamatos stressz és teljesítménykényszer jellemzi a mindennapjaikat az előrejutás érdekében. A hosszú munkaórák, a nagy felelősség és a napi szintű nyomás gyorsan kimerítheti az érzelmi és fizikai erőforrásokat.
- A magukkal szemben túlzott elvárásokat támasztók – A maximalizmus, az állandó extrém elvárásoknak való megfelelési kényszer óriási frusztrációt okozhat.
- Rendszeresen túlhajszolt dolgozók – Azok, akik gyakran túlóráznak, illetve több állást is vállalnak, fokozottan ki vannak téve a burnout veszélyének.
- Különleges élethelyzetekkel küzdők – A hosszabb ideje családi problémákkal, anyagi gondokkal vagy krónikus betegségekkel küzdők szintén hajlamosabbak a kiégésre.
Milyen szakaszai vannak és honnan ismerhető fel a kiégés?
A burnout szindróma kialakulása több fázisra bontható, és a kiégés tünetei eltérőek az egyes szakaszokban.
- Túlzott idealizmus és lelkesedés: Az érintettek eleinte óriási lelkesedéssel vetik bele magukat a feladatokba, háttérbe szorítva magánéletüket. A szakasz vége felé félelem és szorongás, túlhajszoltság jelentkezik.
- Valóság okozta frusztráció: Az extrém munkateljesítmény nem tartható fenn hosszú távon, így kialakul egy belső konfliktus. Még inkább előtérbe kerül a munka a kiválóság bizonyítására, a teljesítmény azonban romlik, ami további frusztrációt okoz.
- Apátia, egészségügyi problémák kialakulása: Az illető közönyössé válik, elveszti a motivációját és kreativitását, társas kapcsolatai ellaposodnak. Ekkor már szakember bevonása szükséges.
Hogyan kezelhető a kiégés és mit tehetünk a megelőzés érdekében?
Fontos idejében felismerni a kiégés tüneteit, hiszen életmódbeli és a karriert érintő változtatásokkal kezelni lehet. Ennek részét képezi a munkahelyi környezet átalakítása, a munka és magánélet egyensúlyának helyreállítása, valamint a stresszkezelés. Érdemes pszichológushoz vagy coachhoz fordulni, aki segít a háttérben rejlő személyes motivációs erők feltárásában, valamint a megküzdési technikák elsajátításában Súlyos esetekben pszichiáter bevonása is szükséges lehet.
A szervezetfejlesztés és a kiégés kéz a kézben jár
A sikeres szervezetfejlesztés fontos része a munkavállalók jólléte. A kiégés megelőzése érdekében vállalati szinten szükségeszerű a folyamatos felmérések és szűrések végzése a munkahelyi környezet és az alkalmazottak mentálhigiénés állapotának feltérképezése érdekében. A coachingok szervezése, valamint a tréningek, például kommunikációs vagy önismereti workshopok hatékonyak lehetnek egyéni és csoportos szinten is. Fontos hangsúlyt helyezni a stresszkezelésre, valamint fontosak lehetnek a pszichológiai konzultációs lehetőségek is, ahol a munkavállalók szabadon beszélhetnek a problémáikról, belső feszültségeikről.
A szervezetfejlesztés módszerei
A szervezetfejlesztés során egyéni és strukturális szinten is dolgozni kell. Az egyénre ható módszerek célja a szervezet tagjainak, a vállalat dolgozóinak fejlődése. Ide tartozik a munkakör-újjáépítés, a munkakör- és kompetencia-elemzés, az emberközpontú vezetés, a készségfejlesztő tréningek és workshopok, a személyiségtesztek, diagnosztikai mérések és a felmérésről szóló visszajelzések.
A struktúrára ható módszerek a szervezet felépítésének, hierarchiájának és kultúrájának átalakításán keresztül mozdítják elő a fejlődést. Ezek közé sorolható csapatépítés, a kockázatelemzés, a decentralizáció, a csoportközi viszonyok, valamint a vállalati kultúra fejlesztése, és bizonyos szempontból az agilis transzformációk is.
Hatékony szervezetfejlesztés a Proman Consultinggal
A jó szervezetfejlesztés elengedhetetlen feltétele egy tapasztalt, szakmailag felkészült tanácsadó cég, mely képes objektíven áttekinteni a vállalat belső folyamatait, és azonosítani a fejlesztendő területeket. Emellett javaslatokat tesznek a szervezetfejlesztés stratégiájára és megvalósításának lépéseire.
A Proman Consulting csapata nem csak vállalati ügyfeleknek nyújt segítséget a szervezetfejlesztés és az agilis átalakulások terén, hanem különféle képzéseket is kínálnak, amelyek támogatják a folyamatos fejlődést és a sikeres szervezeti működést.
Elkalauzoljuk a hírek világában! További friss híreket talál a Kalauz.hu főoldalán! Kövesse a TechKalauz technológiai híreket és csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
