A hullámkarton nemcsak 80 százalékkal kisebb ökológiai lábnyomot hagy maga után, mint a hagyományos anyagok, de 92 százalékos újrahasznosítási aránya és látványos felhasználhatósága miatt a kiállítóterek, színpadok és filmstúdiók új kedvencévé vált.

A világ 160 millió tonnányi éves termelése már nemcsak logisztikai, hanem kreatív térnyerést is jelent. Miklós Zsolt, a Rondo Hullámkartongyártó Kft. ügyvezetője szerint a fenntarthatóság nem a kompromisszumokról szól, hanem az új lehetőségek felismeréséről.

A fenntarthatóság ma már nem csupán gazdasági vagy ipari törekvés, hanem esztétikai és társadalmi állásfoglalás is. A kortárs művészetben egyre látványosabban jelenik meg az a szemlélet, amely az anyaghasználatot is környezettudatos alapokra helyezi. Ennek egyik legizgalmasabb példája a hullámkarton térnyerése a művészeti installációktól egészen a díszletépítésig.

A művészeti installációk fenntarthatósági lábnyomát akár 80 százalékkal is csökkentheti a hullámkarton használata – különösen a hagyományos anyagokkal (fém, fa, műanyag) szemben. A karton nemcsak jelentősen könnyebb, de alacsonyabb szállítási költséget, kisebb ökológiai terhelést és gyorsabb lebomlást is biztosít.

Eközben a kartonalapú csomagolások újrahasznosítási aránya Európában meghaladja a 92 százalékot – ez a legmagasabb a csomagolóanyagok között. Világszerte évente több mint 160 millió tonna hullámkartont gyártanak, és miközben továbbra is kulcsfontosságú szereplője a logisztikának, egyre többször bukkan fel kiállítóterekben, közösségi terekben és filmes produkciókban is.

A környezeti előnyök mellett a hullámkarton energiatakarékos alternatívát is kínál. Egy tonna újrahasznosított karton előállítása során akár 4000 kWh energiát lehet megtakarítani – ez egy európai háztartási hűtőszekrény több mint 10 évnyi fogyasztásának felel meg.

Miklós Zsolt, a Rondo Hullámkartongyártó Kft. ügyvezetője szerint a fenntarthatóság nem a kompromisszumokról szól, hanem az új lehetőségek felismeréséről. „Mi, mint gyártók, különösen büszkék vagyunk arra, hogy egyre több fiatal alkotó fedezi fel újra ezt az anyagot – és hogy ebben a folyamatban a hazai ipar is inspirációs forrássá válhat” – mondta a szakember,

Olafur Eliasson 2016-os „Green Light – An Artistic Workshop” című projektje ikonikus példája annak, hogyan válhat a hullámkarton a társadalmi üzenet részévé. A dán-izlandi művész menekültekkel együttműködve készített moduláris lámpákat újrahasznosított kartonból, amelyek a közösségi alkotást és a társadalmi integrációt hirdették – a projekt a velencei biennálén is bemutatkozott.

Michael Rakowitz amerikai–iraki művész „The Invisible Enemy Should Not Exist” című kartonszobraiban azokat az iraki műtárgyakat idézte meg, amelyeket háborús pusztítás vagy fosztogatás miatt vesztett el a világ. A karton itt nemcsak formai médium, hanem történelmi emlékezet és politikai kiállás eszköze is lett.

A filmiparban is forradalom zajlik: David Lowery rendező 2024-es karácsonyi filmjében teljes belső díszletvilágot építtetett hullámkartonból. Lowery szerint a karton „olcsó, könnyű és mágikus anyag”, amely nemcsak a gyerekkori képzelet tereit idézi meg, de látványos és fenntartható alternatívája lehet a filmes díszletgyártásnak is.

Magyarországon is egyre többen fedezik fel a karton új szerepét a formatervezésben. 2025 tavaszán a Bartók Tavasz – Nemzetközi Művészeti Hetek keretében Olivier Grossetête francia képzőművész vezetésével több száz önkéntes építette meg a Keleti pályaudvar monumentális másolatát hullámkartonból az Erzsébet téren. A projekt nemcsak látványos installációként működött, hanem a közösségi művészet és az ideiglenes, fenntartható építés szimbólumává is vált.

Hangolódj rá! További friss híreket talál az 1music.hu főoldalán! Kövesse a technológiai híreket és csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!