szombat , 21 november 2026
Kezdőlap Gazdaság Forráshiány fékezi a fenntartható városi mobilitás fejlesztését
Gazdaság

Forráshiány fékezi a fenntartható városi mobilitás fejlesztését

27

A Budapestet is vizsgáló PwC CEE Smart Cities Mobility Sprint 2026 szerint a régiós városok 83%-a rendelkezik fenntartható mobilitási tervvel vagy intelligens mobilitási ütemtervvel, miközben mindössze 17%-uk biztosít külön költségvetést a megvalósításra.

A városok közel háromnegyede továbbra is elsősorban uniós forrásokra építi mobilitási fejlesztéseit. Budapesten már láthatók a fenntarthatóbb közlekedés irányába tett lépések: a budapestiek mintegy 20-22%-a ül kerékpárra legalább hetente egyszer, és a kerékpározás részaránya becslések szerint körülbelül 2%-ról 5%-ra emelkedett az utóbbi időszakban.

A mobilitási tervezés a legtöbb városban már alap

A fenntartható városi mobilitási tervek (Sustainability Urban Mobility Plan, SUMP) szerepe jelentősen felértékelődött az elmúlt években. A kutatásban részt vevő városok 67%-a hosszú távú városfejlesztési és fenntarthatósági eszközként tekint ezekre, 5%-uk a jelenlegi mobilitási problémák megoldására és a teljesítmény javítására, 28%-uk pedig mindkét célra használja. 

A szabályozási környezet szintén ebbe az irányba tereli a városokat. A módosított TEN-T, vagyis a Transzeurópai Közlekedési Hálózatról szóló rendelet alapján 2027 végéig 431 európai városi csomópontnak kell fenntartható városi mobilitási tervvel rendelkeznie. A városoknak emellett a 2030-ra életbe lépő szigorúbb levegőminőségi követelményekre is fel kell készülniük.

„A régió városai sokat fejlődtek az elmúlt időszakban a tudatos, perspektivikus víziókat megfogalmazó stratégiai tervezés tekintetében. A következő feladat, hogy a mobilitási célok mögé hosszú távon működő finanszírozási és irányítási modellek kerüljenek. A közlekedési, környezetvédelmi és városfejlesztési tervek összehangolása különösen fontos lesz a szigorodó európai előírások teljesítéséhez, melyek tulajdonképpeni célja az, hogy valóban élhető városi környezetben tölthessük a következő évtizedeket”

– hangsúlyozta Hannibál Zsolt, a PwC Magyarország szakértője.

Sok az adat, de kevés hozzá az integrált városi adatplatform

A városok többsége már adatvezérelt működésre készül: 89% használ vagy tervez alkalmazni intelligens városi és mobilitási mutatószámokat, 82% pedig mesterséges intelligenciára, fejlett adatelemzésre vagy digitális ikermodellekre (digital twin) épülő megoldásokat tervez. A digitális ikrek a városi rendszerek virtuális másai, amelyekkel a fejlesztések és a közlekedésszervezési intézkedések hatása modellezhető. Valós adatokkal folyamatosan frissül, így a tényleges működést követi.

A technológiai háttér ugyanakkor egyelőre csak részben áll rendelkezésre: működő vagy fejlett központi adatplatformja a városok 44%-ának van, a mobilitási adatok elemzéséhez 39% használ rendszeresen mesterséges intelligenciát, digitális ikermegoldásokat pedig csak 28% alkalmaz.

„Az adatvezérelt működést lehetővé tévő megoldásokat létrehozni képes kompetencia nem szerezhető meg egy projekt eredményeképpen, hanem jelentős és folyamatos belső kompetenciafejlesztést igényel. Ebbe a városoknak nyilvánvalóan invesztálniuk kell. A kihívást az jelenti, hogy ezt, a napi problémákhoz képest halaszthatónak tűnő feladatot hogyan tudják a prioritások között tartani”

– emelte ki Mezei Szabolcs a PwC Magyarország közszolgálati tanácsadásért felelős cégtársa.

A digitális integráció ugyanakkor a városhatárokon is túlmutat. A felhasználók részéről egyre erősebb az elvárás, hogy a mobilitási alkalmazások országosan is használhatók legyenek, és egységes felületet alkossanak. Erre jó példa a BudapestGO, amelyben ma már a hazai települések többségének helyi és helyközi jegyei, bérletei is megvásárolhatók. Így vált a nagyvárosi platform országos léptékű, összekapcsolt mobilitási szolgáltatás alapjává.

Tízből hét város uniós forrásokra építi mobilitási fejlesztéseit

A mobilitási fejlesztések megvalósítását a régióban elsősorban a finanszírozás bizonytalansága nehezíti. A vizsgált városok 72%-a stratégiai forrásként számol az uniós támogatásokkal a mobilitási rendszerek finanszírozásában. Dedikált pénzügyi eszközökkel (mint például a PPP-konstrukciók, zöld kötvények, magánbefektetések vagy speciális hitelkeretek) mindössze 24%-uk rendelkezik, külön költségvetést pedig 17%-uk biztosít a fenntartható mobilitási tervek végrehajtására.

A forráshiány mellett az intézményi környezet is korlátot jelent: a válaszadók 45%-a elégtelennek tartja a nemzeti szintű támogatást a fenntartható városi mobilitási tervek és az intelligens mobilitási programok megvalósításához.

„A régió városai ma még jellemzően az uniós forrásokra építik mobilitási fejlesztéseiket.  A hosszú távú programok finanszírozását viszont érdemes több forrásra építeni: az uniós, önkormányzati, állami és piaci források együtt tudják csökkenteni a kiszolgáltatottságot, és kiszámíthatóbbá tenni a többéves beruházásokat”

– mutatott rá Mezei Szabolcs.

A levegőminőségi célokhoz kevés a járműcsere

A közlekedésből származó légszennyezés mérséklését célzó intézkedések 71%-a a közösségi közlekedési járműállomány megújítására és elektrifikációjára épül. Emellett a városok 61%-a ösztönzi az aktív mobilitást, beleértve a kerékpározást, a gyaloglást, a közbringarendszereket és a gyalogos övezetek kialakítását. Egyre több helyen jelennek meg továbbá parkolási, hozzáférés-szabályozási és forgalomkereslet-kezelési intézkedések is. A kutatás szerint ugyanakkor a városok 44%-a még mindig nem rendelkezik az új európai levegőminőségi előírásoknak megfelelő ütemtervvel. 

Budapest a riport egyik példája az aktív mobilitás fejlesztésére, ahol a kerékpáros közlekedés részaránya a becslések szerint 2021 és 2024 között körülbelül 2%-ról 5%-ra emelkedett célzott infrastruktúra-fejlesztések eredményeként.

A városi mobilitás nemcsak közlekedési kérdés, hanem a gazdaságfejlesztés része

A megkérdezett városok 83%-a törekszik arra, hogy a mobilitási tervezést összehangolja az építőipar, a logisztikai szolgáltatók és a stratégiai infrastruktúra-fejlesztések igényeivel. Az energiabiztonság szintén megjelent a közlekedési tervezésben: a városok 89%-a figyelembe veszi ezt a szempontot is.

Az összekapcsolódó digitális infrastruktúra egyben a kiberbiztonsági és működésbiztonsági kérdések jelentőségét is növeli. Mindez azt jelzi, hogy a városi mobilitás már nem kizárólag közlekedésszervezési feladat, hanem a városfejlesztés, a gazdasági működés és az infrastruktúra tervezésének része.

„A régióban számos olyan megoldás működik, amely más városok számára is hasznos tapasztalatot jelenthet. A következő évek fejlődéséhez nagyban hozzájárulhat, hogy ezek a jógyakorlatok milyen gyorsan és milyen formában kerülnek átültetésre, adaptációra, szükség esetén továbbfejlesztésre a térség más városaiban”

– érvelt Hannibál Zsolt.

Budapesten a megújult, elektromos rásegítésű közbringarendszer a szigetüzemű pilotokat követve példázza, hogyan lehet egy bevált megoldást a változó elvárásokhoz igazítani, korszerűsíteni. A hivatalos indulást követő hónapokban pedig a működési tapasztalatok folyamatos elemzést, esetleges korrekciót kívánnak, míg az új rendszer megbízhatóan működik. Győrben idén ősszel hasonló fejlettségű közbringarendszer indult, amelynek bérletei a fővárosban is érvényesek. A példa mutatja, hogy a bevált megoldások városok közötti átvétele és összekapcsolása az ingázók számára is valódi hozzáadott értéket teremthet.

Az új mobilitási eszközök elterjedése a szabályozási keretek megújítását is megköveteli. Az elektromos rollerekre vonatkozó KRESZ-módosítás és az arról indított társadalmi egyeztetés jól szemlélteti, hogy a fenntartható városi mobilitás hosszú távú sikeréhez a kiszámítható szabályozás és a közlekedésbiztonság megteremtése is elengedhetetlen.

Öt városi kezdeményezés kapott kiemelt elismerést

A CEE Smart Cities Mobility Sprint 2026 öt olyan városi kezdeményezést részesített külön elismerésben, amelyek a fenntartható mobilitási célok gyakorlati megvalósítására mutatnak követendő példát.

  • Rzeszów intelligens parkolási rendszere mintegy 2200 parkolóhelyet figyel valós időben 338 kamera és több mint 300 szenzor segítségével.
  • Prágában a közösségi közlekedési infrastruktúra napelemekkel történt energiahatékonysági korszerűsítése várhatóan körülbelül 30%-kal csökkenti az érintett eszközök energiafelhasználását.
  • Pozsony a teljes nagyvárosi térséget lefedő fenntartható városi mobilitási terven dolgozik, önkormányzati, regionális, országos, sőt határon átnyúló szereplők bevonásával.
  • Ljubljana húszéves köz- és magánszféra közötti partnerség keretében 400 elektromos járműből, 400 parkolóhelyből és 160 töltőállomásból álló elektromosjármű-bérleti és autómegosztó rendszert hoz létre. 
  • Riga „Elpo, Rīga” („Lélegezz, Riga”) kampányában 2025 végén és 2026 elején 117 diák és ingázó hordozható szenzorokkal mérte a belvárosi szállópor-szennyezettséget. A több mint 696 ezer mérés a csúcsforgalmi órákban 9–10%-kal magasabb szennyezést mutatott, ami a célzott intézkedések alapja lehet. 

Elkalauzoljuk a hírek világában! További friss híreket talál a Kalauz.hu főoldalán! Kövesse a TechKalauz technológiai híreket és csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Kapcsolódó cikkek

Kyndryl: Nő az MI-beruházások megtérülése, miközben a cégek felkészültsége romlik

A Kyndryl legfrissebb kutatása szerint egyre nagyobb a szakadék a szervezetek MI-beruházásaiból...

Költséghatékony szervezettség – Beszerzéstámogató logisztika a Dachserrel

Mára a világ szinte minden részét láthatatlan hálózat fonja be. A nemzetközi...

K&H: a dialógusalapú bankolásé a jövő – új korszak érkezik

Új korszak jön a digitális bankolásban: a menüpontok közötti keresgélést egyre inkább...

Már a magyar közigazgatásban is fontos az emberközpontú tervezés – Tízéves a Service Design Day

A tíz éve még szűk szakmai körben ismert szolgáltatástervezés mára a vállalatok...