Az ESG beszámoló, amely a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontokat foglalja magában, napjaink egyik legjelentősebb kihívása az üzleti világban.
Kis és nagy cégek egyaránt szembesülnek azzal a feltétellel, hogy e tényezőket valamilyen módon beépítsék működésükbe. De vajon mit takar ez a rendszer, és milyen új szereplők bukkannak fel a színpadon?
Az ESG bevezetéssel kapcsolatos szabályok betartása nemcsak a vállalati megfelelést, hanem a piaci előnyök megszerzését is segítheti.
Kik alakítják az ESG területét és miért fontos ez?
Az ESG ökoszisztémájában több új szakértő és hatóság szerepe válik meghatározóvá. Az ESG tanácsadók feladata, hogy segédkezet nyújtsanak a vállalatoknak fenntarthatósági jelentéseik elkészítésében, emellett az adatok összegyűjtése és elemzése is napirenden van.
Ezek a szakértők kiemelten kezelik a kettős lényegesség alkalmazását, amely a pénzügyi, valamint a környezeti és társadalmi hatás szempontjából lényeges területek azonosítását jelenti. Nem kérdés, hogy ezek a tanácsadók komoly képesítéssel és gyakorlati háttérrel kell, hogy rendelkezzenek, kiegészítve egy új, részleteiben még kevésbé ismert képzéssel.
Az ESG tanúsítók és minősítők hasonlóan jelentős szerepet kapnak: előbbiek az ESG jelentések auditálásával biztosítják a szabályszerűséget, míg utóbbiak a vállalatok ESG jellemzőit értékelik különféle pontrendszerek alapján.
A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága a fent említett minden szereplőt felügyel, és gondoskodik az ESG előírások betartásáról.
Riportálás és a kettős lényegesség szerepe
A cégek előtt álló legnagyobb feladat az éves jelentéstétel, valamint az ahhoz szükséges adatgyűjtési szerkezet kiépítése. Az évek során több riportálási szabvány látott napvilágot, mint a SASB, TCFD, GRI, amelyek önkéntes alapú alkalmazása már eddig is elérhető volt.
Az Európai Bizottság legutóbbi döntése azonban, az ESRS, kötelezővé tette ezen szabványok fokozatos alkalmazását 2023-tól. Az ESRS első körben 12 szabványt vezetett be, amelyek különböző fenntarthatósági aspektusokat ölelnek fel, ideértve a klímaváltozást és a biodiverzitást.
A követelmények középpontjában a kettős lényegesség áll, amely azt jelenti, hogy a vállalatoknak olyan szempontokra kell összpontosítaniuk, amelyek a pénzügyi teljesítményük, valamint környezeti és társadalmi hatásuk szempontjából is meghatározóak. Ezzel biztosítani lehet, hogy a jelentéstételben valóban a legfontosabb területek kerüljenek előtérbe.
Az ESG értékelések szerepe a vállalati stratégiában
A jelentések értékelésére használt pontrendszerek nagy jelentőséggel bírnak. Számos ismert minősítő szervezet, például a Bloomberg vagy a MSCI, olyan pontozási rendszereket dolgozott ki, amelyekkel a vállalatok ESG teljesítménye mérhető és összehasonlítható.
Ezek az értékelések lehetőséget adnak a vállalatoknak, hogy azonosítsák mely területeken szorulnak további fejlesztésre, ami segíthet bennük, hogy piaci versenytársaik előtt járjanak.
Az EnergyHub nagy hangsúlyt fektet az energiahatékonyság növelésére, figyelembe véve az ESG kritériumokat. Ők olyan megoldásokat nyújtanak, amelyek segítségével az ügyfelek csökkenthetik költségeiket és egyúttal környezettudatosabb működést érhetnek el.
Az ilyen együttműködések nemcsak a vállalatok közvetlen érdekeit szolgálják, hanem hozzájárulnak a társadalmi célok eléréséhez is.
Elkalauzoljuk a hírek világában! További friss híreket talál a Kalauz.hu főoldalán! Kövesse a TechKalauz technológiai híreket és csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
