A véradás egy társadalmilag nagyon fontos cselekedet, ezért is hívják fel a figyelmet rá időről időre a hírekben is. Maga a folyamat egy kicsit sem komplikált, és mindössze csak a kis tűszúrást kell kibírnunk, és máris hőssé válhatunk, aki hatalmas segítséget jelent embertársainak.

A véradás szabályai

A véradásnak azonban megvannak a maga szabályai, mint ahogyan a plazmaadás folyamatának is. Jogszabály írja elő például e kettőnek – a vér- és plazmaadásnak – az egymáshoz való viszonyát is, vagyis azt, hogy az egyik után mikor lehet menni a másikra. Ezekről a szabályokról részletesen is olvashatunk a plazmaközpontok, például a Plazma Center weboldalán.

Jogszabály határozza meg azok körét is, akik részt vehetnek véradáson, és a kizáró okokat is. Mielőtt azonban ennyire előre rohannánk, nézzük meg, kik lehetnek véradók!

Ki adhat vért?

Véradáson a 18 és 65 év közöttiek vehetnek részt, akik megfelelnek az alábbi feltételeknek is:

• egészségesek,
• testsúlyuk 50 és 140 kilogramm között van,
• véradás előtt nyilatkoznak az egészségi állapotukról és a gyógyszerszedési szokásaikról;
• véradás előtt részt vesznek egy rövid orvosi vizsgálaton.

A rövid orvosi vizsgálat egy ujjbegyből vett vérvizsgálatot jelent, melynek során a hemoglobin értékét határozzák meg, valamint első véradóknál a vércsoportot is. Ezen kívül az orvosi vizsgálat vérnyomás-mérésből, pulzusszámlálásból, testsúlymérésből áll. Ha fennáll a gyanúja valamilyen akut betegségnek, akkor lázmérést, a mellkas meghallgatását és a nyirokcsomók tapintását is elvégzi az orvos.

Ha minden érték rendben van, kezdődhet a véradás!

Amikor nem lehet valaki véradó

Az Országos Vérellátó Szolgálat honlapján nagyon sok információt találhatunk a véradás szabályairól és a lehetséges kizáró okokról. Az itt közölt lista nem teljes, a pontos tájékozódás érdekében célszerű felkeresni a weboldalukat.

A leggyakoribb okok:

• nem megfelelő egészségi állapot;
• transzfúzióval átvihető betegség megléte (pl. HIV, fertőző májgyulladás, Chagas-betegség, stb.);
• krónikus betegségek vagy a közelmúltban lezajlott akut betegségek;
• a szív- és érrendszer vagy a keringési rendszer megbetegedései;
• gyulladásos bélbetegség, Crohn-betegség, 1-es típusú cukorbetegség;
• vesebetegségek, húgyúti fertőzések, a prosztata megbetegedései;
• csontrendszeri megbetegedések (például súlyos csontritkulás vagy reuma);
• autoimmun betegség vagy immunhiányos állapot;
• korábbi túlérzékenységi reakció ételtől, rovarcsípéstől vagy gyógyszertől;
• a pszichiátriai vagy hangulati betegségek nem jelentenek kizáró okot, azonban a kezelésükre felírt gyógyszerek esetében előfordulhat;
• az idegrendszer betegségeinek túlnyomó többsége.

Láthatjuk tehát, hogy sok olyan egészségügyi állapot adódhat, ami miatt valaki előtt nem áll nyitva a véradás lehetősége. Az itt felsoroltakon kívül még több olyan helyzet is létezik, amelyek szintén kizáró tényezőt – vagy csak időszakosan tartó kizáró tényezőt ( pl. terhesség) jelentenek. Előzetesen tájékozódjunk, és ha tehetjük, adjunk vért!

Véradás után plazmaadás? Ennyit várj!

Kezdjük mindjárt a legfontosabbal: Magyarországon a teljes véradást követően 14 napot kell várnod, mielőtt újra adnál plazmát. 

Elkalauzoljuk a hírek világában! További friss híreket talál a Kalauz.hu főoldalán! Kövesse a TechKalauz technológiai híreket és csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!